Amint kisüt a nap , az ember kimerészkedik a kertbe és az első amit meglát, hogy itt az ideje egy kis takarításnak. Összegereblyézzük az utolsó lombseprés óta lehullott és ottmaradt leveleket, a letörött ágakat és egyéb téli hulladékot. Ki lehet takarni a téltől óvott kényesebb növényeinket. A díszfüvek száraz hófedte levelei télen is szépen díszítettek, most viszont tövig vissza kell őket vágnunk. Bőven akad az évelők között is visszavágandó, elszáradt lombozat .
Még mielőtt elkezdene hajtani, nőni, jót tesz a pázsitnak egy gyepszellőztetés.
Kisebb területen ez megoldható késes gereblyézéssel nagyobb felületre használjunk inkább szellőztető gépet. A fogak feltépik a fű közül a mohát, több levegőhöz és növekedési lehetőséghez juttatva a pázsitot. Március-áprilisban javasolom tartós nitrogén dús műtrágya kijuttatását is fűre. A műtrágya után jó rögtön öntözni. A fűre jó minőségű kombinált műtrágyát vegyünk, mert könnyen kiéghet. Aki igazán gondos jó kis komposztot készített az ősszel összegyűjtött növényi részekből és azt most szépen elteríti a gyepen és elgereblyézi.
Én egész évben összegyűjtöm a lenyírt füvet, ahogy érik össze mindig tudok merni folyékony komposzt teát amivel az egynyári növényeimet egész nyáron locsolom és nem is veszek tápoldatot. Tavasszal pedig szétterítem a földé érett szerves trágyát.És már nem kell sokat várni az első fűnyírásra.
Fűmag vetéshez április a jó időszak ebben nagyon sikeres vagyok. Receptem az alábbi:
A talajt simára és aprómorzsalékosra előkészítjük. Kiszórok az előírt 40g/m2-nél több úgy 60g sport fűmagot és arra 2 cm vastag darált tőzeget terítek majd megint hengerezek. A magvetésre kiszórok 40g/m2 NPK kombinált műtrágyát és 14 napig nedvesen tartom a vetést. Első fűnyírás után gyönyörű egybefüggő a gyep és nincs esélye a gyomnak.
Ha nincs tőzegtakarás akkor gereblyével kapáló apró mozdulatokkal dolgozzuk a magot a talajba ezt én „cöcögésnek” neveztem el. Aki „cöcögött” már velem tudja hol a dereka.
Lássuk a fákat! Előfordul, hogy némelyik megsínyli a telet: lehetnek kisebb fagyások, a hó alatt letörhetett néhány ág. A töréseket vágjuk tisztára, és kezeljük le sebkezelő szerrel és vágjuk le az elszáradt részeket. Mielőtt beindul a nedvkeringés a fában, végezzük el a koronaalakítást, vágjuk le a nem kívánatos irányba növő ágakat és a vízhajtásokat.
A jobb termés érdekében gyümölcsfáink zömét évente metszeni szükséges. Szeretnék megszervezni egy metszési bemutatót, bár én volt, hogy naphosszat metszettem gyümölcsöst gyakorlaton, de mivel inkább díszkertekkel foglalkozom kissé én is bizonytalanul metszem a gyümölcsfákat. Remélem a kertbarátság összehoz majd itt az idősebb, bocsánat tapasztalt korosztállyal, mert tőlük lehet igazán tanulni. Az elmélet csak elmélet a gyakorlat az tudás.
A nyeles fakaparóval és a drótkefével végzett fáradságos és hosszadalmas ám hasznos munka a fatörzsek manuális tisztítása, mert az elváló kéregripacsok alatt tömegesen teleltek át a kártevők tojásai, bábjai és a betegségek spórái. Ami lepotyog égessük el ez megelőzés!
Növényvédelem: -igen az igazság az, hogy nagyon képzett vagyok ez ügyben, csak nem csinálom. Illetve a magam módján . Én egész télen etetem a cinkéket és elvárom tőlük, hogy
tavasztól igenis dolgozzanak és egyék meg a kártevőimet. A cseresznyém sosem „kukacos”
(a cseresznyelégy lárváját nyűnek hívják) és mivel a levéltetvek ellen sem lépek fel jelentős katica állomány bontakozott ki nálam. Egyedül a rózsák amiket segítek tetü ellen simán slaggal leverem őket…de nem is szeretem a kényes növényeket a legjobb olyan fajtákat választani ami toleráns vagy ellenálló a betegségekre és kártevőkre. Amikor rovarok ellen permetezünk a jó is pusztul ezt ne feledjünk utána magunkra maradunk a küzdelemben.
Szárazréten sok a hangya ezt tapasztaltam és őket mérgezem, ha bejönnek, és a legyeket sem kímélem illetve a darazsakat is csapdával fogdosom.
Az alapelvem amit drága nagyapám mondott: „Kisleányom,” ha azok nem volnának mi se lennénk” és a biodiverzitás azaz az élet sokszínűsége ami óvandó a mai vegyszeres világunkban és járjunk el akkor, ha muszáj és, ha lehet úgy, hogy ne pusztítsunk ki mindent magunk körül. Persze itt jön a vicc, hogy mi a különbség a sima és a biokertész között ?
A biokertész éjjel permetez. Rendben akkor lássuk mivel:
Rügypattanás előtt van itt az ideje a lemosó permetezésnek. Ennek az a jelentősége, hogy ilyenkor sokkal töményebb koncentrációban juttathatók ki a vegyszerek, anélkül, hogy a növényt károsítanánk vele. A kórokozók pedig már felébredtek téli álmukból, és jóval érzékenyebbek a vegyszerekre. A permetezés nem jelent szükségszerűen „mérgeket”! Akinek gyümölcsfái vannak, és idegenkedik a szermaradványok gondolatától (ezek jelenléte egyébként a helyesen időzített vegyszerezéssel és a várakozási idők betartásával kivédhető), annak sem kell lemondania a kártevők elleni védekezésről, hiszen kaphatók és alkalmazhatók „biovegyszerek” is. Ilyen pl. a régi, jó bevált bordói lé, vagy a mészkénlé.
Ezek nem felszívódó hanem kontakt szerek, tehát olyankor érdemes kijuttatni őket, amikor néhány napig várhatóan nem esik. Használatuk még a biotermesztésben is engedélyezett. Beszerezhetők még a különböző gyümölcsmolyokat, tetveket ellenállhatatlanul vonzó színes, ragadós lapocskák és feromonos (hormonos) rovarcsapdák is aiket rajzás előtt kihelyezhetünk. Most ennyi elég erről, ha később elszabadulna a pokol ráérünk brutális szerekről tárgyalni és persze akkor is lesznek környezetvédő ötleteim. Igazán április vége felé jönnek a gondok, gondolom kérdez-felel rovatom egyik fő témája lesz. Van két komoly mikroszkópom, úgyhogy várom a beazonosítandó kór és kárképeket és találunk megoldást is.
A cserejéket is érdemes végignézni, a szükséges alakításokat elvégezni. Metszeni a díszcserjék esetében igen változó időben és módon szükséges. Most márciusban metszük vissza a túlburjánzott cserjéket, vágjuk vissza a nemkívánatos részeket, de a legtöbb díszcserjét amúgy nem kell metszeni inkább ifjításnak nevezném. A cél, hogy ne kopaszodjanak, fásodjanak el és dúsan virágozzanak és szép formájuk legyen. Amit nagyon
Kell visszavágni az a nyári orgona (Buddleia) minden márciusban az előző évi elvirágzott vesszőket tövig vágjuk vissza , de az aranyvasszőt (Fors ythia) csak virágzás után vághatjuk vissza különben nem lesz virága, mert az előző évi hajtásokon virágzik!
A cserjék metszésekor fontos tudnunk, hogy mikor és milyen ágakon virágzik növényünk.
- ha a virágok a vesszõk oldalán nyílnak tavasszal vagy nyár elején, akkor ezeket a cserjéket kora tavasszal nem szabad megmetszenünk, mert a virágkezdeményeket is levágnánk. Csak virágzás után kell a vesszõket felére, negyedére visszavágni. Tavasszal a letört és elöregedett vesszõket távolítsuk el. E csoportba tartozó növények: az aranyvesszõk – Forsythia sp. a rózsaloncok – Weigela sp. a boglárkacserjék – Kerria sp. a téli jázmin – Jasminum nudiflorum, a gyöngyvirágcserjék – Deutzia sp. a korai tamariska – Tamarix tetrandra, a jezsámenek – Philadelphus sp. a díszmandulák – Prunus tenella .
- azt a cserjét, amelyiken a virágok azokon a hajtásokon nyílnak nyáron vagy kora õsszel, amelyiket a növény abban az évben nevelt, tavasszal bátran metszhetjük. A vesszõket tövig, a vastagabb ágakat elég részben visszavágni. Ezt kell tennünk a mályvacserjével – Hibiscus syriacus, a sudárzsájával – Perovskia sp. a nyári tamariskával – Tamarix petrandra, a cserjés pimpóval – Potentilla fruticosa, a labdarózsával – Viburnum opulus ’Roseum’, kékszakállal – Caryopteris sp. a nyári orgonával – Buddleia sp. a fagyallal – Ligustrum sp. az orbáncfüvel – Hypericum sp. a hortenziával – Hydrangea macrophylla, a barátcserjével – Vitex agnus-castus.
- vannak cserjék, amelyeken a virágok a vesszõk csúcsán fejlõdnek ki már az elõzõ évben. Ezeket tavasszal szintén nem szabad metszeni, mert a virágzást is tönkretennénk. Virágzás után ritkítsuk a bokrokat, s az ágak egy részét néhány rügyre vágjuk vissza. Ide tartoznak az orgona – Syringa sp. a bangiták – Viburnum sp.
- ha a virágok az ágakon fejlõdött termõrészeken nyílnak tavasszal - mint például a borbolyáknál – Berberis sp. japánbirsnél – Chaenomeles sp. díszalmánál – Malus sp. díszcseresznyénél – Prunus sp.- akkor a növény ágait tavasszal vágjuk vissza, ha szükséges. A hosszú vesszõket felére metsszük vissza, és ritkítsuk a koronát. Így a következõ évi bimbók kifejlõdését elõsegíthetjük.
Ne metsszük a liliomfát – Magnolia sp. a cserszömörcét – Cotinus sp., a fás bazsarózsát – Phaeonia sp. az ecetfát – Rhus sp. a rododendronokat – Rhododendron sp. Azalea sp.
A talajtakaró növényeket sûrûbb elágazódásra bírhatjuk, ha az ültetés utáni elsõ egy-két évben tavasszal és nyár elején visszavágjuk õket. Ilyenek pl. a kúszó madárbirsek – Cotoneaster sp.
A kúszócserjéket az elsõ évben két-három rügyre vágjuk vissza, majd ha öt-hat ága kifejlõdött, engedhetjük kapaszkodni. Ezután már csak ha szükséges - ha túl sûrû - tavasszal és nyáron nyúljunk a növényekhez. (Futórózsa, vadszõlõ, kúszóloncok)
A sövényeket évente kétszer metsszük, tavasszal és júniusban. Tavasszal az elõzõ évben növekedett vesszõket kb. 5 cm hosszúságúra vágjuk vissza. Az erõsebb ágakat akár 10 cm-re is meghagyhatjuk. Fontos, hogy a sövény keresztmetszetben trapéz alakú legyen. Így alul szélesebb lesz és ott is éri a nap. Megakadályozhatjuk a felkopaszodást. Júniusban a második metszéskor felére vágjuk vissza a újonnan nõtt hajtásokat. Ha erõsebb, vastagabb ágakat vágunk vissza, fontos, hogy elõsegítsük a gyors sebelzáródást, regenerálódást és megakadályozzuk a fertõzést. Ne feledkezzünk el a faplaszt használatáról. Ne feledkezzünk meg a tápanyag-utánpótlásról: használhatunk kombinált műtrágyát, vagy tartós hatású, lassan lebomló műtrágyákat, persze ha van komposzt az a legjobb.
Ha cserjéink, fáink tövét kéregmulccsal takartuk, vizsgáljuk meg, mennyire komposztálódott már az alsó réteg. Pótoljuk a kérget, hogy kb. 4-5 cm vastagon fedje talajt.
Az öntözőrendszereket is átvizsgáljuk ilyenkor, és próbaöntözést végzünk. Azt, hogy mikortól kell indítani a rendszert, az időjárás határozza meg.
Kerti tavunk jóval később éledezik, mint a kert többi része. A víz lassabban melegszik fel, mint a talaj és a levegő a halaink még be vannak lassulva. Legalább 3 évente szükséges a tavat rendbe tenni. A vizet ki kell nyomatni szivattyúval és utána kimerni az iszapot, az elrothadt növényi részeket tövig visszavágjuk és a maradványokat beforgathatjuk cserjéink alá . Azokat a növényeket melyek túlszaporodtak tőosztással ritkítsuk és ajándékozzuk el , más örülni fog neki. Az algákat és más lerakódásokat nagynyomású mosóval, szivaccsal távolítsuk el és csak tiszta vizet használjunk! Feltöltéskor porlasszuk a vizet úgy elillan a klór. Maximum 10 halat telepítsünk vissza, mert úgyis szaporodnak és a kényes biológiai egyen-súly felborulhat. Az én képletem: sok növény+ kevés hal= tiszta víz
Évelő növényeink száraz részeit is vágjuk vissza és a tápanyag utánpótlás nekik is jól jön.
Nyílik a hóvirág, tőzike, hunyor, ibolya, aranyvessző, krókusz, primula és a nárciszok és a mogyoró is virágzik és a som. Fotózzanak mert szeretnék egy kiállítást a képekből!
A rózsákat március közepén metszük: a száraz és rossz helyen nőtt hajtásokat levágjuk a vesszőket felére vagy maximum harmadára vágjuk vissza. A futórózsákat tövig kell metszeni és időben nézve a többször nyílókat márciusban az egyszer nyílókat virágzás után metszük.
A mértéke: erősebb vesszőkön 2-3rügyre a gyengébbeken5-6 rügyre metsszük.
A levelek kibomlása előtt a rózsáknak jutassunk ki rózsatápot pl. Compo 50g/tő.
Szobanövények: A tél biztosan megviselte őket, most ültessük át őket és a beteg részeket vágjuk le. Mivel több a napsütés többet öntözhetjük és tápozhatjuk őket és ha nem fagy már ki is tehetjük árnyékosabb helyre növényeinket. Én nyáron a fedett teraszon tartom őket és mindig csudaszépek őszre és télen amortizálódnak, nehéz hónapok a téliek növénynek és kertésznek egyaránt.
Egy és kétnyári növények: türelem…. csak a fagyosszentek (máj.11.-13.) után ültessük ki, mert elfagyhatnak!!! Márciusban árvácska és gombvirág van….mindig az történik, hogy kisüt a nap és követelik tőlem a petúniát meg a muskátlit…és a májusi fagyok? Akkor legkorábban április közepe a mobil virágtartókba és ha fagy bekapkodjuk őket. Kiültetni ágyásba májusban ráérünk. Most készítsünk helyet, talajt, edényt az egynyáriaknak.
Veteményes: A fóli alatt és a hobbi üvegházban már januártól folynak a munkák. Egy átlag veteményes élete a talajlazításról és tápanyag utánpótlásról szól. Vannak évelők is mint a rebarbara, mangold és sok fűszernövény mint a kakukkfű, nekem a petrezselyem abszolút áttelel és a rozmaring is néha sikerül, a sóska, spenót, fejes saláta igen korai vagy áttelel.
vethetjük márciusban: a borsót, brokkolit, fehérrépát, hagymát, zellert, káposztát, karalábét, karfiolt, kelbimbót, kelt, paszternákot, pórét, retket, salátát, sárgarépát, spárgát, tojásgyümölcsöt. Ez megint az a téma amit imádok, de idő hiányában nem tudok gyakorolni… remélem teremnek Feketehegy – Szárazréten csodálatos zöldségnövények melyeket kertbarátaink az őszi terménykiállításon bemutatnak közösségünknek! Esetleg el is készíthetnénk és megehetnénk őket…
Egyéb kérdéseiket , tanácsaikat, ötleteiket várom szeretettel!
Ne feledjük kertünk mindig meg fogja hálálni gondoskodásunkat!
Jankovics Ilona
