Köztünk élnek
Ötezren laknak Feketehegy-Szárazréten, s egy ekkora közösségben - ahogy az rendjén is van - vannak néhányan, akik tevékenységükkel, tudásukkal, vagy egyszerűen csak a természetükkel kiérdemelték a közösség tiszteletét. Ők azok, akiket mindenki ismer, s akik ugyancsak nagyon sok helyi lakost a keresztnevükön szólítanak.
Arra a kérdésre, hogy ki a városrész legismertebb és talán legsegítőkészebb lakója, valószínűleg a legtöbben a körzet háziorvosának, dr. Máté Zsuzsannának a nevét említenék.
 |
A Somogy megyei születésű doktornő 1982 szeptemberében költözött Székesfehérvárra, merthogy férje az itteni erdőgazdaságnál kapott munkát. Mint ahogy általában a fiatal házaspárok, ők is megismerték a panelos életet: _ Erről az időszakról nagyon jó emlékeim vannak: a Kelemen Béla úton tudtunk lakást venni, ahol nagyon jó szomszédaink voltak. Aztán 1992-ben költöztünk egy Iszkaszentgyörgyi úti házba, ahol azóta is lakunk _ eleveníti fel a múltat Máté Zsuzsanna, aki ma már el se tudná képzelni, hogy ne Székesfehérváron éljen.
_ A házunk mögött már kezdődik az erdő, én ezt nagyon szeretem. A másik nagyon megbecsülendő dolog, hogy a szomszédainkkal tavasztól őszig összejárunk, legyen szó kerti partiról vagy csak egy kis tereferéről _ mondja Feketehegy-Szárazrét háziorvosa, aki 1995-ben nagy fába vágta a fejszéjét: korábban a megyei kórház 5-ös számú belgyógyászati osztályán dolgozott, ám amikor azt krónikus osztállyá alakították, úgy döntött, megpróbálja megnyitni a _ lakók által egyébként régóta áhított _ háziorvosi rendelőt a városrészben. A praxis megnyitásakor még nem volt területi ellátási kötelezettség, ehhez komoly feltételeket szabott a Társadalombiztosító. Ilyen volt például, hogy rövid időn belül ötszáz ide bejelentett beteget kellett „felmutatnia”.
_ Nagyon segítőkészek, megértőek voltak az itt lakók, jöttek rendesen átjelentkezni, így sikerült megfelelni a kritériumoknak és később már területi ellátási kötelezettséggel működő rendelővé alakulhattunk. Jelenleg 2200 körül van a beteglétszámunk, ami soknak számít. Többségük egyébként valóban beteg: 800 magas vérnyomásos, százegynéhány cukorbetegünk van, akik rendszeresen jönnek, ezért ilyen nagy a forgalmunk _ teszi hozzá Zsuzsanna, aki szerint nagy gond, hogy a TB rendelete szerint azokat, akik három éve nem keresték fel az orvosi rendelőt, ki kell venni az ellátottak közül. Ez azt jelenti, hogy így a betegek után járó juttatást is visszaveszik három évre visszamenőleg: _ A húsz-harminc év körüli fiatalok természetes, hogy nem jönnek hozzánk, hiszen szerencsére nincsenek panaszaik. Most, hogy ne veszítsük el őket, állandóan telefonálunk a régen nem látott betegeinknek, hogy nézzenek be hozzánk. Sajnos erre gyakran nincs idejük, ami érthető is manapság…
A másik nagy gond, hogy jelenleg ott tart az egészségügy, hogy a háziorvos egy beteget nem tud kivizsgáltatni egy hónapon belül. Vérvételre például három-négy hét a várakozási idő, de az ultrahangra is hasonlóan sokat kell várni.
_ Egyébként amiben tudunk, próbálunk segíteni, például van saját EKG-berendezésünk, így a helyszínen el tudjuk végezni ezt a vizsgálatot. A vérvételt is mi magunk végeztük korábban, de amióta ehhez eszközöket sem kapunk, és a vér szállítása sem megoldott, erről sajnos le kellett mondanunk _ vázolja a helyzetet a doktornő, aki azért a nehézségek ellenére is elégedett. Ő keresztnevükön szólítja a betegeket, akik megbecsülik a doktornő szeretetteljes, olykor egész napos gondoskodását. Merthogy Máté Zsuzsanna rendelési időn kívül is az itt lakókért él: Reggel 7 és 11, valamint délután 2 és este 7 között is elérhető, s ha hívják, házhoz megy.
Tizennégy éve a feketehegy-szárazréti hívek szolgálatában
Feketehegy-Szárazrét fejlődése az 1930-as években érte el azt a mérföldkövet, hogy az itt élő, zömében katolikus vallású családok számára _ 1935-ben _ megépült a „saját templom”. A templom – amelynek védőszentje 1965 óta a Fatimai Szűzanya – felújítva, kibővítve, azóta is várja a híveket, a plébános, Milcsinszky Alajos atya pedig éppen tizennégy éve ad lelki támaszt az itt élőknek.
 |
| Milcsinszky Alajos atya Gaál György egyházközségi elnökkel beszélget |
A városrészben közel ötezren élnek, hívők nagyjából kétezren lehetnek, de mint az atya mondja, soha nem szerette matematikai alapon szemlélni a gyülekezetet: _ Igen nagy a belváros vonzóképessége, sokan a belvárosi templomokba, például a Bazilikába vagy a Jézus Szíve templomba járnak, így nehéz megítélni azt, mekkora is valójában a közösségünk. Vasárnaponként olyan százötvenen jönnek el a szárazréti templomba _ fogalmaz a plébános, aki hozzáteszi, a hittanórákon pedig negyven gyermek vesz részt. Persze, közülük nem mindegyik veszi igazán komolyan a hittanórát…
Az atya minden hétfőn misét tart a szárazréti szociális otthon lakóinak, minden hónap első péntekje pedig a „betegek délelőttje”, ilyenkor felkeresi a városrészben élő betegeket, pontosabban azokat, akik kérik, igénylik a találkozást. Egyre kevesebb ilyen ember van, ennek egyik fő oka valóban az, hogy a városrész fiatalodik, kevesebb az idős, beteg ember.
Gaál György, a tizenkilenc képviselőt számláló egyházközség képviselőtestületének elnöke szerint egyet nem szabad elfelejteni: a képviselő testületben a városrész meghatározó emberei ülnek, szakmunkástól, mesteremberektől kezdve mérnökökön át egészen az orvosokig, igen sokfajta tehetségű és tudású ember, akik megpróbálják megvalósítani a nyitott egyházat: Bárki jöhet hozzájuk bármilyen problémával, a segítség biztosan nem marad el. Ami pedig a jövőbeli fejlesztési terveket illeti, a szociális városrehabilitációs program részeként várhatóan megoldódik a plébánia és a templom energetikai korszerűsítése is.
Megszépíti a feketehegyiek mosolyát
Martényi Tamás 1973-ban született Székesfehérváron.
1991-ben érettségizett a Vasvári Pál Gimnázium testnevelés tagozatán, majd azonnal jelentkezett fogtechnikus képzésre, amelyet kiváló eredménnyel zárt. A szakmát eleinte alkalmazottként gyakorolta, később önálló vállalkozást nyitott, Mamelon Fogtechnikai Laboratórium néven. Mesterlevelet 2003-ban szerzett.
2005 januárjában költözött Szárazrétre feleségével, egy éves fiával és egy hónapos kislányával a város szívében lévő panellakásból, az élhetőbb körülmények és a lehetőségek reményében.
Mivel ebben a városrészben telepedett le, áthelyezte ide a műhelyét is, hogy a lakók helyben megtalálják azt a szolgáltatást ,amiért eddig a belvárosba kellett fáradniuk .
A Mamelon Fogtechnikai Laboratóriumot 1999 decemberében alapította.
Kezdetben a labor fémkerámia pótlására rendezkedett be, de később a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően bővült a szolgáltatások skálája.Immáron teljes fogtechnikai lefedettséget biztosítanak, mind a rögzített, mind a kivehető fogpótlások területén, egészen az esztétikai – fémmentes - kerámia restaurációkig.
A labor irányításáért, szakmai és minőségi helytállásáért Tamás személyes felelősséget vállal, úgy gondolja, hogy mind az egészségügyi, mintd az esztétikai igényeknek megfelelnek a keze alól kikerülő munkák.
Bővebb információ a weben:
