Közösségi házunk
Cím: Székesfehérvár, Régi Csóri út 13.
Fenntartó: A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár Fürdő sor 3.
Tel: 22/313-028, 314-456
honlap: www.aszmh.hu
e-mail: aszmh@aszmh.hu
A Feketehegy-Szárazréti Közösségi Ház művelődésszervezője: Polgár Kata
Tel: 22/503-389, mobil: 0036/20-248-93-79
Régi közösség új házzal - Feketehegyen is beindul a kulturális élet
Székesfehérvár - Hosszú évek után ismét van közösségi háza Feketehegy-Szárazrétnek: a házat 2009 október 3-án, Szent Mihály-napi sokadalommal nyitották meg, s persze azóta is vár mindenkit változatos programokkal.
- Évek óta napirenden volt a feketehegy-szárazréti közösségi ház létrehozásának kérdése, végül nem vártunk tovább: a polgári frakció javaslatára a közgyűlés júniusban döntött arról, hogy egy bérelt épületet rendezünk be e fontos célra - mondta Szigli István, a körzet önkormányzati képviselője a Régi Csóri út 13. alatti épületben, melynek hivatalos megnyitóját 2009 október 3-án tartották. Itt kapott helyet a körzeti képviselő fogadóirodája is, melyet a hét négy napján lehet felkeresni a problémákkal, javaslatokkal. (Az idősek otthona épületében lévő korábbi iroda pedig a rendőrség körzeti megbízottjának lesz a bázisa.)
A tetőtérben 120 fő befogadására is alkalmas helyiség csábítgat különböző rendezvények megszervezésére, lent pedig egy nagyobb és egy kisebb terem ad helyet a programoknak. A házat A Szabadművelődés Háza üzemelteti, s mint Kiss Dorottya igazgató elmondta, egy népművelő-művelődésszervezőjük feladata lesz, hogy az épületet megtöltse élettel. A városrészi nyugdíjas klub már bejelentkezett, de várhatóan lesz babaringató és kézműves foglalkozás is. Hogy ezen kívül még mi, az a feketehegy-szárazrétieken múlik, várják a javaslatokat.
Ami az anyagiakat illeti, a város a közgyűlés döntése értelmében havi kétszázezer forintért bérli az épületet, a rezsi 25-30 ezer forint havonta.
Vargha Tamás nyitotta meg a Feketehegyi Közösségi Házat2009. október 03. 11:57 >> BeszédekAz alábbiakban Vargha Tamás tanácsnok megnyitóbeszédét közöljük:
Az elmúlt években gyakorta épültek környezetünkben lakóparkok, hogy a tervezés, szervezés és felépítés gyorsaságával kápráztassanak bennünket. Ám egy városrész, egy városnegyed kialakulása korántsem ilyesféle rohammunka eredménye.
A terület, ami egy évszázada még szó szerint „a város pereme”egyszer csak vonzóvá válik azok számára, akik csendes családi otthont, tágasabb lakást, zöldbeborult kertet álmodtak maguknak, vagy egyszerűen csak megelégelték a város nyüzsgő sokadalmát. És ami hajdan a város széle volt, lassan kényelmes családi házak, gondozott kertek jól megközelíthető városnegyedévé épült, szépült.
Aki ide költözött, itt építkezett megtalálta a számítását a maga és családja számára. De az ember nem csak magának él: társas lény, közösségbe vágyik. Ha az egyéni célok megvalósulnak, csak idő és alkalom kell, hogy találkozzon, ünnepeljen, szórakozzon, gondolatot cseréljen vagy megossza gondjait a tágabb környezetében élőkkel.
Nos akkor jön el az ideje annak, hogy egy közösségi ház tárja ki kapuját az érdeklődők előtt.
Feketehegy polgárainak közössége ma túllépett az egyéni boldogulás érdekkörén.
A közösségi ház igénye annak a felismerése, hogy szükségük van egymásra. Szükség van a helyre, ahol egymásra találhatnak, hogy közös érdekeiknek is hangot adjanak.
Ahol számba vehetik, hol tartunk: a városnegyed, ahol otthont építettek, a város, ahol a legtöbben dolgoznak, ahol a gyerekeik tanulnak, Meg persze az ország, amelynek jövőjéhez, benne a saját jövőjükhöz – 20 esztendeje olyan sok nagy reményt fűztünk.
A mai nap tehát jelképes jelentőségű jeles nap: számvetés és újra indulás. A közösséget építő és a közösségben a maguk megsokszorozódó erejére számító feketehegyi polgárok vegyék birtokba ezt a közösségi házat. Legyen ez a hely a múlt, az eddig velünk történtek közös elszámolásának helye. A tanulságok levonása után kerüljön sor az új, közös célok kitűzésére, hogy a nehéz, válságos idők után boldogabb évek köszöntsenek ránk.
2009. október 03.
Az alábbiakban Vargha Tamás tanácsnok megnyitóbeszédét közöljük:
Az elmúlt években gyakorta épültek környezetünkben lakóparkok, hogy a tervezés, szervezés és felépítés gyorsaságával kápráztassanak bennünket. Ám egy városrész, egy városnegyed kialakulása korántsem ilyesféle rohammunka eredménye.
A terület, ami egy évszázada még szó szerint „a város pereme”egyszer csak vonzóvá válik azok számára, akik csendes családi otthont, tágasabb lakást, zöldbeborult kertet álmodtak maguknak, vagy egyszerűen csak megelégelték a város nyüzsgő sokadalmát. És ami hajdan a város széle volt, lassan kényelmes családi házak, gondozott kertek jól megközelíthető városnegyedévé épült, szépült.
Aki ide költözött, itt építkezett megtalálta a számítását a maga és családja számára. De az ember nem csak magának él: társas lény, közösségbe vágyik. Ha az egyéni célok megvalósulnak, csak idő és alkalom kell, hogy találkozzon, ünnepeljen, szórakozzon, gondolatot cseréljen vagy megossza gondjait a tágabb környezetében élőkkel.
Nos akkor jön el az ideje annak, hogy egy közösségi ház tárja ki kapuját az érdeklődők előtt.
Feketehegy polgárainak közössége ma túllépett az egyéni boldogulás érdekkörén.
A közösségi ház igénye annak a felismerése, hogy szükségük van egymásra. Szükség van a helyre, ahol egymásra találhatnak, hogy közös érdekeiknek is hangot adjanak.
Ahol számba vehetik, hol tartunk: a városnegyed, ahol otthont építettek, a város, ahol a legtöbben dolgoznak, ahol a gyerekeik tanulnak, Meg persze az ország, amelynek jövőjéhez, benne a saját jövőjükhöz – 20 esztendeje olyan sok nagy reményt fűztünk.
A mai nap tehát jelképes jelentőségű jeles nap: számvetés és újra indulás. A közösséget építő és a közösségben a maguk megsokszorozódó erejére számító feketehegyi polgárok vegyék birtokba ezt a közösségi házat. Legyen ez a hely a múlt, az eddig velünk történtek közös elszámolásának helye. A tanulságok levonása után kerüljön sor az új, közös célok kitűzésére, hogy a nehéz, válságos idők után boldogabb évek köszöntsenek ránk.
Az elmúlt években gyakorta épültek környezetünkben lakóparkok, hogy a tervezés, szervezés és felépítés gyorsaságával kápráztassanak bennünket. Ám egy városrész, egy városnegyed kialakulása korántsem ilyesféle rohammunka eredménye.
A terület, ami egy évszázada még szó szerint „a város pereme”egyszer csak vonzóvá válik azok számára, akik csendes családi otthont, tágasabb lakást, zöldbeborult kertet álmodtak maguknak, vagy egyszerűen csak megelégelték a város nyüzsgő sokadalmát. És ami hajdan a város széle volt, lassan kényelmes családi házak, gondozott kertek jól megközelíthető városnegyedévé épült, szépült.
Aki ide költözött, itt építkezett megtalálta a számítását a maga és családja számára. De az ember nem csak magának él: társas lény, közösségbe vágyik. Ha az egyéni célok megvalósulnak, csak idő és alkalom kell, hogy találkozzon, ünnepeljen, szórakozzon, gondolatot cseréljen vagy megossza gondjait a tágabb környezetében élőkkel.
Nos akkor jön el az ideje annak, hogy egy közösségi ház tárja ki kapuját az érdeklődők előtt.
Feketehegy polgárainak közössége ma túllépett az egyéni boldogulás érdekkörén.
A közösségi ház igénye annak a felismerése, hogy szükségük van egymásra. Szükség van a helyre, ahol egymásra találhatnak, hogy közös érdekeiknek is hangot adjanak.
Ahol számba vehetik, hol tartunk: a városnegyed, ahol otthont építettek, a város, ahol a legtöbben dolgoznak, ahol a gyerekeik tanulnak, Meg persze az ország, amelynek jövőjéhez, benne a saját jövőjükhöz – 20 esztendeje olyan sok nagy reményt fűztünk.
A mai nap tehát jelképes jelentőségű jeles nap: számvetés és újra indulás. A közösséget építő és a közösségben a maguk megsokszorozódó erejére számító feketehegyi polgárok vegyék birtokba ezt a közösségi házat. Legyen ez a hely a múlt, az eddig velünk történtek közös elszámolásának helye. A tanulságok levonása után kerüljön sor az új, közös célok kitűzésére, hogy a nehéz, válságos idők után boldogabb évek köszöntsenek ránk.
