FARKASVERMI ÚTI TAGISKOLA

 

Iskolaigazgató: Kaut Erzsébet

cím: Székesfehérvár, Farkasvermi u. 2.

honlap: www.vorosmartyaltisk-szfvar.hu

telefon/fax: (06-22) 314-577

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarországon a kiegyezést követően kezdődött el a polgári iskolarendszer kiépítése. A polgári oktatásügy alapjait, az elemi iskolahálózatot az 1868. évi iskolatörvény rakta le. Az alsó szintű népoktatás a dualizmus későbbi korszakában is az abban kijelölt keretek között folyt. Az elemi iskolák tananyagát előbb az 1869. évi, majd az 1905. évi tanterv határozta meg. A tanítás súlya mindkét esetben az írás-olvasás tanításán volt, azaz a népesség még mindig jelentős százalékát érintő analfabetizmus visszaszorításán. Az elemi iskolák száma a korszakban (1868-1914) végig 16000 körül mozgott.

Új iskolák alapítását - még a nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében is - az iskolafenntartók (egyházak és községek) újabb és újabb kompromisszumai mellett az oktatásra fordított összegek kicsinysége is akadályozta.

A szegényebb társadalmi rétegek beiskolázása a meglévő oktatási intézményekben is problémát okozott. Az 1912-13-as tanévben 1937814 elemi iskolai tanuló mellett az országban 396426 statisztikailag nyilvántartott, iskolába be nem íratott tanköteles volt.

Székesfehérvár iskolapolitikájában is döntő változást hozott, amikor az első világháború után a város vezetői megállapították, hogy a város rohamos fejlődésével az iskolahálózatnak is lépést kell tartani, vagyis a külterületi városi iskolák kérdését meg kell oldani.

Ennek eredményeként határozatba foglalták a Szárazrét környékén lakó gyerekek számára (több más külterület mellett) iskolaépület felállításának szükségességét. A város, nehéz anyagi helyzetére hivatkozva, kérelmet terjesztett fel Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, kinek kiemelkedő érdemei vannak városunk iskolahálózatának bővítésében.

1927-ben egy tanteremben indult meg a tanítás Szárazréten. Klincsek Auróra az I. és II. osztályt, Vitéz Barbély Imre igazgató-tanító a III. és IV. osztályt tanította.

A tanórákra rendszeresen csak 11 tanuló járt el. A tankötelesek száma ennél jóval nagyobb, 97 fő. Ebből látszik, továbbra is sok problémát okozott az elmaradott külvárosi település lakosságának meggyőzése, a rendszeres iskolába járás fontosságáról.

A két világháború között Szárazrét változó demográfiai viszonyait bizonyítja, hogy az 1930-as évek második felében 110 főre terebélyesedett tanulói létszám, az 1943-44-es iskolai tanévben viszont csak 68 beírt tanulót regisztráltak.

Az iskolában uralkodó körülmények a mai ember szemében meglehetősen szegényesek, elmaradottak voltak. A szárazréti lakosság éppen ezért kérvényezte, hogy a város járuljon hozzá az iskola bővítéséhez. 38-an írták alá ezt a kérvényt, melyre a Királyi Tanfelügyelői Hivatal vezetőjének közbenjárására, Hóman Bálint Vallás-és közoktatásügyi miniszter segítségével 8000 pengő állami segélyt kaptak. Ebből fedezték a két tanterem és az igazgatói lakás bővítését.

A másodi világháború fennakadásokat okozott az oktatásban is. A megváltozott helyzethez alkalmazkodni kellett, és ezt tükrözi a szárazréti tantestület 1943. szeptember 9-én tartott rendkívüli értekezlete is.

A front közeledtével a tanítást felfüggesztették. A béke beköszöntével nem oldódtak meg egy csapásra a problémák. A bevonuló orosz katonaság lefoglalta az iskola épületét, s csak a Szövetsége Ellenőrző Bizottság elnökéhez-Vorosilov marsallhoz- eljuttatott kérelem után sikerült elérni, hogy megszüntessék az itteni orosz katonai raktárt. Az oktatás ekkor már folyt, ideiglenes jelleggel a szárazréti kultúrházban.

Hornyák György igazgató-tanító 1946. április 10-én jelentette, hogy folyó hó 2-án az orosz katonaság az épületet átadta.

A tanítás váltakozó rendszerű volt. Hétfőn, szerdán és szombaton az összevont III-IV. osztály, kedden, csütörtökön és pénteken az I-II. osztály tanult 8-13 óráig. 

Hornyák György többször kérvényezte, a tanulók rossz öltözetére hivatkozva, hogy a napi egy-két órai foglalkozás helyett a háromszor félnapos tanításra térjenek át.

 A miniszterelnök 6650/1945. számú rendelete kötelezővé tette a nyolcosztályos általános iskolák megszervezését. Ennek ellenére a szárazréti iskola 1949-ig hatosztályos maradt. Ebből az évből két fontos dokumentum maradt fenn, mindkettőt Barbély Zoltán, az új igazgató terjesztette fel, a Tankerületi Főigazgatósághoz. Az egyik az V. és VI. osztály szétválasztásának engedélyeztetését kéri, a nagy létszámra (a két osztály együttes létszáma 64 fő) és a koedukációra hivatkozva. A másik, az iskola nyolc osztályossá bővítésének szükségességét indokolja.Az iskola neve ekkor már Szárazréti Általános Iskola.

1952-ben az újabb építkezések után, már négy tanteremmel rendelkezik az iskola, és ebben tanévben végez az első felső tagozatos osztály is. 1961-ben politechnikai műhelyt, majd ezt követően sportpályát építettek, ez utóbbit nagyrészt társadalmi munkával. Ekkor vette fel az iskola Vörösmarty Mihály nevét, s megalakult az 1887. számú Vörösmarty Mihály Úttörőcsapat.

A következő években már a napközi bővítésének szükségessége is felmerült, 1960-ban egy csoporttal, 1962 decemberétől két csoporttal (70 tanulóval) működött.

 Lassan sikerült csak megszüntetni a régi beidegződéseket. 1952-61-ig a 219 végzős tanulóból 68 tanult tovább középiskolában (31%), 1962-71-ig 296 végzősből 109 fő (36,8 %). Az emelkedés relatív, hiszen a tanulók létszáma is nőtt.

 A szárazréti lakosság növekedése a ligetsori új lakótelep felépülése elengedhetetlenné tette, egy új iskola építését e körzetben. 1979-ben felavatták a ligetsori Vörösmarty Mihály Általános Iskolát, mely jogutódja lett a farkasvermi úti Szárazréti Általános Iskolának. Azóta tagiskolaként a szárazréti épületben alsó tagozat működik, a felső tagozatosok oktatása a Ligetsoron történik.

 

A szárazréti iskola jelenlegi igazgatója, Kaut Erzsébet 1977 óta dolgozik az iskolában, 1985 óta a tagiskola vezetőjeként, így igazi rálátása van az intézmény fejlődésére: - Nem hiszem, hogy Székesfehérváron van még egy ilyen családias légkörű iskola, ahol igazi védőburokban nevelkedhetnek a tanulók. És mivel negyedik osztályig járnak ide, így a felsősökkel máshol előforduló tipikus problémák sem fordulnak elő nálunk. Talán ennek is köszönhető, hogy más városrészekből is hoznak hozzánk tanulókat. Jelenleg egy hatalmas park, két nagy sportpálya fogja közre az épületet, melyben öt tanteremben folyik az oktatás. Délután is változatos programokkal várjuk a diákokat: nemcsak számítástechnikai és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a tanulók, hanem például néptánc és aerobik oktatást is tartunk_ újságolja az igazgatónő, akitől azt is megtudjuk, 1996-ban, majd 2006-ban is felmerült az iskola bezárásának kérdése, de hála szülői, pedagógusi összefogásnak és Szigli István erőteljes kiállásnak, mára már szó sincs erről. Sőt, a szociális városrehabilitációs program keretében látványos változások várhatóak az intézmény területén. Egy biztos, a városrész egyre emelkedő létszáma, és az itt lakók igénye indokolttá tenné egy nyolcosztályos iskola létrehozását.

 

A szociális városrehabilitáció keretében közösségi terekkel bővíthető a jelenlegi épület. A mintegy 600 m2 alapterületű, 5 tanteremből, kiszolgáló helyiségekből és tornaszobából álló iskolaépület bővítése további 5 teremmel, 1 rendezvényteremmel, kiszolgáló helyiségekkel összesen kb. 500 m2 területigénnyel. Tervezés során a tetőtér beépítés is figyelembe vehető.

- Az intézményfejlesztés keretében új oktatási programok bevezetése. A kibővített új részben kihelyezett munkaügyi szolgáltató központ működtetése vagy szociális foglalkoztató programok bevezetése.

- A bővítéssel párhuzamosan az iskola részbeni felújítása. Burkolat felújítás, tetőhéjalás, nyílászáró csere, egyéb állagmegóvási munkák.

- Épület akadálymentesítése.

- Iskolához tartozó zöldterületre kb. 600 m2-es tornaterem létesítése.

- Iskola zöldfelület igényén felüli beépítetlen területe közpark jellegű, rekreációs célú hasznosítása.